Lezárult a vas és acél környezettudatos tervezési konzultációja: mit javasol a JRC az acél digitális termékútlevelére

Az első termékcsoport, amely ESPR szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktust kap, köztes termék, nem fogyasztási cikk. A Bizottság vas- és acéltermékek környezettudatos tervezési követelményeiről szóló nyilvános konzultációja 2026. augusztus 12-én zárult. A Bizottság vas és acél oldala 2026 negyedik negyedévét jelöli meg indikatív ütemezésként a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására. A Bizottság konzultációs felhívása a hatályt a körforgásosságban és az újrafeldolgozhatóságban, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélban, a fenntarthatósági információkban és a kapcsolódó digitális termékútlevélben, valamint az értéklánc egészére kiterjedő dekarbonizációban jelölte meg.

Az acélgyártók és importőrök számára a legkonkrétabb kép arról, mit fog tartalmazni a termékútlevél, a Közös Kutatóközponttól származik. A Study on DPP content for iron and steel products under ESPR című, Aleksandra Arcipowska, Sara Blanco Pérez és Alejandro Lopez-Olmedo által jegyzett JRC Science for Policy Report 2026. március 23-án került fel a Product Bureau oldalára, az előkészítő tanulmány, az aggodalomra okot adó anyagokról szóló tanulmány, az újrafeldolgozott anyagtartalomról szóló tanulmány, valamint az életciklus-értékelési és költségszámítási feladatok mellett. Ezt 2026. április 13-án második érdekelti konzultációs ülés követte. A jelentés a szokásos JRC-jognyilatkozatot tartalmazza, miszerint nem feltétlenül tükrözi a Bizottság álláspontját.

Azonosítás adagszinten

A tanulmány központi tervezési döntése a granularitás. Az adagszámot ajánlja kötelező, tételszintű egyedi termékazonosítóként, mert az adag a legkorábbi pont, ahol a termék meghatározott bemenőanyagokhoz és technológiai úthoz köthető, és mert az EN 10168 szerinti műbizonylatok már ezen a szinten adnak jelentést. Az öntvény- vagy tételszám választható tételazonosítóként adható hozzá. A termékszám szolgál modellszintű hivatkozásként. A darabszintű sorozatszámok csak olyan konkrét termékekre vonatkoznának, mint a tekercsek, ahol a vevői előírások már ma is megkövetelik azokat.

Az emögött álló felkészültségi vizsgálat nyíltan beszél a költségekről. Az ESPR-azonosítók bevezetését a meglévő címkézési gyakorlatra viszonylag alacsony ráfordításúnak értékelték. A szisztematikus darabszintű nyomon követhetőség bevezetését ott, ahol az üzemek tételszinten működnek, jelentősen nagyobb ráfordításúnak minősítették, és az ipari visszajelzések létesítményenként legalább körülbelül EUR 100 000 beruházásra, valamint működési költségekre utaltak. A fizikai termékek QR-jelölését közepes ráfordításúnak értékelték. Az érdekelt felek széles körben támogatták az adagszintű azonosítást mint arányos megoldást, és korlátozott hozzáadott értéket láttak az ágazat egészére kiterjedő, darabszintű környezeti nyomon követhetőségben.

Környezeti és körforgásossági adatok

Az acélútlevél környezeti magját a javaslat szerint két nyilatkozat alkotná:

• Újrafeldolgozott anyagtartalom: a javaslat az ISO 14021 szabványra és a meglévő ipari gyakorlatra épül, és az újrafeldolgozott anyagtartalom százalékos arányát, valamint a fogyasztás előtti és a fogyasztás utáni anyag megoszlását tünteti fel.
• A termék karbonlábnyoma: az ESPR keretében kidolgozás alatt álló módszertan az üvegházhatásúgáz-elszámolást az EU ETS és a CBAM adatkereteihez igazítja, és célja a teljes interoperabilitás az EN 15804 szabvánnyal és a környezetvédelmi termékdeklarációkkal.

A tanulmány gondosan leszögezi, hogy mindkét módszertan párhuzamos munkaszálakban készül, és hogy e nyilatkozatok granularitása a végleges módszertől függ. A nagyratörőbb felügyeletilánc-opció, vagyis az ellenőrzött keverés esetén az újrafeldolgozott anyagtartalom tételszinten lenne követhető. A tömegmérleg alapú megközelítések a jelentéstételt egy adott időszakra vonatkozó telephelyszintű átlagok felé tolnák el, ami olyan köztes aggregálás, amely sem nem modell, sem nem tétel.

A javasolt adatszerkezet

A jelentés összefoglaló táblázata a termékazonosítást és -besorolást, a gyártó azonosítását és a származást (beleértve a származási országot, valamint az olvasztás és öntés helyét tételszinten), az anyagmegfelelőséget és az aggodalomra okot adó anyagokat tételszinten, a környezeti nyilatkozatokat pedig tétel- vagy modellszinten helyezi el. A besorolási mezők, például az ESPR-kategória, az acélminőség és a megnevezés, modellszinten állnak. Az azonosítási adatok a javaslat szerint nyilvánosan hozzáférhetők lennének. A jelentés megjegyzi, hogy a műbizonylatok adataira nincs széles körben elfogadott ontológia, és ezt a hatékony adatcsere kulcsfontosságú előfeltételének nevezi.

Mit tegyen most

• Feleltesse meg a jelenlegi műbizonylat-mezőit (EN 10204 és EN 10168) a javasolt termékútlevél-kategóriáknak. Az azonosítási és műszaki adatok nagy része már ott van.
• Döntse el már most, hogy az ETS- és CBAM-adatfolyamai képesek-e adagszinten termékszintű karbonlábnyomot táplálni, és dokumentálja a hiányosságokat.
• Kövesse a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nyomkövetőjét és a konzultációs oldalt. A 2026 negyedik negyedévi elfogadás mellett a legkorábbi alkalmazási időpont 2028-ra esne, tekintettel az ESPR legalább 18 hónapos átmenetére.

Elsődleges források: A Bizottság konzultációs felhívása; A Bizottság vas és acél oldala; JRC Product Bureau, vasra és acélra vonatkozó dokumentumok; Study on DPP content for iron and steel products under ESPR.